Nyögtek a párizsi lombok, ment Ady Endre, szorongott,
furcsa nagy árok az Ér, árny-öve Párizsig ér,
rőzse-dalok dudorásztak, hátha halált hoz a másnap,
züm-züm, zúgta a lomb, meghal a pesti bolond.
2013. augusztus 6., kedd
2013. július 4., csütörtök
vérem kelyhe
mert ott dübörgő mélység nyíilik
örvény és szakadék
üvöltve tágul szívtől szívig
és csontig ég
hömpölyög a megfoghatatlan
megzúz a látomás
koboldrém-körtánc tűz-alakban
burjánzik mint a sás
örvény és szakadék
üvöltve tágul szívtől szívig
és csontig ég
hömpölyög a megfoghatatlan
megzúz a látomás
koboldrém-körtánc tűz-alakban
burjánzik mint a sás
2013. július 3., szerda
vijjogva
hogy tapintottam a szögek nyomát
testemen mintha áram futna át
csontjaim mintha vulkántűzben mosnád
mert láng vagy és villámló bizonyosság
az ember híg posványban andalog
nevetnek rajta mind az angyalok
a kétely gőgös szerpentinjét jártam
kéjelegtem kényelmes pocsolyákban
most forrni kezd a langyos pocsolya
átüt Isten kábító mosolya
sasok vonulnak vijjogva fészkükre
kezem-lábam szögekkel van átütve
testemen mintha áram futna át
csontjaim mintha vulkántűzben mosnád
mert láng vagy és villámló bizonyosság
az ember híg posványban andalog
nevetnek rajta mind az angyalok
a kétely gőgös szerpentinjét jártam
kéjelegtem kényelmes pocsolyákban
most forrni kezd a langyos pocsolya
átüt Isten kábító mosolya
sasok vonulnak vijjogva fészkükre
kezem-lábam szögekkel van átütve
2013. június 10., hétfő
árvíz
itt fickándoznak és nyerítenek
a moszatfejű tengeristenek
útjainkat az óceán elállta
buja najádok hívnak a halálba
jól verjétek le a cölöpöket
a ködben Isten sírása remeg
vízirémek éhes fogsora tátog
szívós asszonyok cipelik a zsákot
a moszatfejű tengeristenek
útjainkat az óceán elállta
buja najádok hívnak a halálba
jól verjétek le a cölöpöket
a ködben Isten sírása remeg
vízirémek éhes fogsora tátog
szívós asszonyok cipelik a zsákot
2013. május 30., csütörtök
úrnapi processzió
szép hazám Budapest becsaptál
nem járom immár útjaid
hogy valamit mindig mutatnál
saroktól sarokig
hogy meglássam a házsorokat újra
hol gyermekként topogtam
és lovagoljak fűzfasípot fújva
amikor az a program
nem pörgök mint pörögtem
amikor a
Józsefvárosba jöttem
itt nincs haza
a Belvárosban talajtalan mozgok
a bankok és kéregetők között
úgy tetszik az irigy üdő kifosztott
Tűzharmat megszökött
nincs hely hová otthonomként utaznék
mint öregkorom tavaszán
vagy tán... "ez az én vérem kelyhe" – az még
hazám
nem járom immár útjaid
hogy valamit mindig mutatnál
saroktól sarokig
hogy meglássam a házsorokat újra
hol gyermekként topogtam
és lovagoljak fűzfasípot fújva
amikor az a program
nem pörgök mint pörögtem
amikor a
Józsefvárosba jöttem
itt nincs haza
a Belvárosban talajtalan mozgok
a bankok és kéregetők között
úgy tetszik az irigy üdő kifosztott
Tűzharmat megszökött
nincs hely hová otthonomként utaznék
mint öregkorom tavaszán
vagy tán... "ez az én vérem kelyhe" – az még
hazám
2013. május 13., hétfő
tornádó
milyen gonosz forró szél
lecsap a pörgő tölcsér
fölfele húz az örvény
a dübörgés a törvény
föl a dermesztő égig
s a föld-centrumig végig
őslények kővé váltan
óceán egy pohárban
őrült táncban sikoltás
csontot zúzó lánckorbács
mámoros tánc a ringben
földrengés téboly-szinten
dalom a tűzbe hintem
tűztől borítva minden
tűz a füstölgő tincsen
a józanész bilincsben
túl a van-on a nincs-en
tűzvész tálalva frissen
ott lángolsz végső kincsem
szerelmes boldog Isten
2013. május 7., kedd
metamorfózis
a torreádor
szólt a bikának
ha már ön gázol
mért a pipámat
ledöflek fickó
szólt a pikádor
így lett sündisznó
szegény bikából
szólt a bikának
ha már ön gázol
mért a pipámat
ledöflek fickó
szólt a pikádor
így lett sündisznó
szegény bikából
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)